Esküvői hagyományok nyomában: így ünnepeltek őseink
Ha elkezdtétek körüljárni az esküvőszervezés lehetőségeit, tudjátok, hogy ma csak a képzelet szab határt a nagy nap megvalósításának. Bár az aktuális trendek mindig izgalmasak, egyre többen érdeklődnek a hagyományos magyar szokások iránt. Ti is szívesen csempésznétek egy kis szívmelengető múltat az esküvőbe? Akkor ideje megismerkedni a hagyományokkal!
Milyen volt egy esküvő régen?
Az időzítés terén nagy eltérést tapasztalhatunk. Míg napjainkban a tavaszi-nyári hónapokat soroljuk a tipikus esküvői szezonba, régen farsang és kisfarsang idején, vagyis késő ősztől tél végéig köttettek a házasságok. Ennek praktikus oka volt: ezekben a hónapokban kevesebb munka akadt a földeken, vagyis több idő jutott az ünneplésre.
A lakodalom hossza is más volt, mint manapság. Képzeltétek csak el, hogy egy igazi falusi lakodalom három napig is eltartott! Ha valaki rövidebb ünnepséget tartott, azt a közösség rossz szemmel nézte, sőt, akár meg is szólták miatta a családot. Ma, amikor a legnépszerűbb esküvőhelyszíneken egyetlen szabad napot találni is kihívás, elképzelhetetlen lenne mindez.
No de következzen még néhány mai szemmel talán meghökkentő szokás, ami őseink számára egykor a házasságkötés természetes velejárója volt!
15 érdekes esküvői hagyomány
- Kitenni a szűrt: Ez lényegében a hivatalos lánykérés. A vőlegény elment a lányos házhoz, fellógatta a kerítésre a szűrnek nevezett ruhadarabot, majd sétált egyet. Ha visszatérve azt látta, hogy a szűrt bevitték a házba, az jó jel volt: bemehetett megkérni a lány kezét.
- Kiadni a menyasszonyt: Az esküvő előtt a vőlegény barátai "elkérték" a lányt a családjától. Egy kakast vittek magukkal, a család pedig felkínált egy vén tyúkot, egy kiscsibét és egy fiatal tyúkot. Ha a kakas és a végül elfogadott fiatal tyúk jól fogadták egymást, az szerencsét jósolt.
- Megmutatni a kelengyét: Az esküvő reggelén, amikor a vőlegény és kísérete megérkezett a lányos házhoz, a család kitárta a hozománnyal teli szekrényt. Ez demonstrálta, hogy a menyasszony családja betartotta ígéretét a menyasszony kelengyéjét illetően.
- Mézet kínálni: Amikor az ifjú pár megérkezett közös új otthonába, ami jellemzően a vőlegény családjának háza volt, az anyós mézzel kínálta őket. A méz ebben az esetben szimbólum, a kínálás egyfajta áldás volt, hogy a fiatalok élete édes és örömökben gazdag legyen.
- Valami régit, újat és kölcsönt viselni: Úgy tartották, hogy szerencsét hoz a házasságra, ha a menyasszony a szertartás alatt mindháromból visel egyet. Ez a szokás ismerős lehet, hiszen ma is sokan tartják, egy negyedik elemmel, a „valami kékkel” kiegészítve.
- Ruhát díszíteni: A menyasszonyi ruha színe a helyi viselet hagyományai szerint alakult, díszítettsége pedig a család gazdagságát hivatott bemutatni. Érdekesség, hogy a fehér menyasszonyi ruha alig több, mint 100 évvel ezelőtt jött divatba.
- Megkínálni a leskelődőket: Amikor a lakodalmas menet végigvonult a falun, az utcára azok is kimentek, akik nem voltak hivatalosak az ünnepségre. Köszöntötték a párt, énekeltek és áldást mondtak, cserébe pedig aprósüteménnyel kínálták őket.
- Megfizetni a kásapénzt: Az ételek előkészítése régen nemek szerint oszlott el, a főzésre viszont főzőasszonyt és kuktákat fogadtak fel. Ennek költségét az úgynevezett kásapénz fedezte, amit a rokonságnak éjszakánként szedtek a lakodalmas gyülekezettől.
- Levesben főtt húst enni: Az esküvői menü régen magába foglalt egy sajátos fogást. A leves és a pecsenye között elfogyasztották a levesben főtt húst kaláccsal, tormával és savanyúságokkal. Bár ritka, az ország bizonyos területein ez még mindig szokás.
- Esküvői kalácsot törni: A tortaszelés csak napjainkban népszerű, régen a kalácstörés volt az esküvői vacsora fénypontja. A pár közösen törte meg, majd osztotta szét a gyakran előre megszentelt kalácsot, ezzel jelképesen megosztva boldogságukat a vendégekkel.
- Tányért törni: Ez a sok helyen ma is élő hagyomány a babona szerint a rossz szellemek elűzését szolgálja. A menyasszony összetör egy tányért, melynek darabjait a pár együtt takarítja fel, miközben a vendégek megnehezítik dolgukat a szilánkok szétrugdosásával.
- Bolondmenyasszonytáncot járni: A menyasszonytánc után egy férfi vendég beöltözött menyasszonynak, majd megtáncoltatta a násznép tagjait, természetesen nagy derültséget okozva ezzel. Az ilyenkor összegyűjtött pénz az ifjú pár közös vagyonát gyarapította.
- Hajnaltüzet járni: A régi időkben ez a szertartás zárta le a hosszúra nyúló lakodalmat. Valamilyen könnyen éghető anyagot meggyújtottak, a násznép körültáncolta a lángokat, végül pedig - amikor azok lecsitultak - a menyasszony átugrotta a tüzet.
- Meggyőződni az ara szüzességéről: Hiszitek vagy sem, egykor a házasság elhálása is része volt a szertartásnak. Bár szemben a régi arisztokrata szokásokkal nem nézték végig az aktust, reggel ellenőrizték, hogy véres-e a lepedő, hogy megbizonyosodjanak az ara szüzességéről.
- Átemelni a menyasszonyt a küszöbön: Új otthonukba érkezve a férj átemelte feleségét a küszöbön. Ez szimbolizálta, hogy mindig védelmezni és szeretni fogja őt, a babona szerint pedig ez akadályozta meg, hogy az ajtó alatt élő rossz szellemek tönkretegyék a házasságot.
Régen sem volt unalmas a lakodalom, nem igaz? Ne feledjétek, az esküvő rólatok szól, válasszátok azokat a hagyományokat, amik igazán közel állnak a szívetekhez, vagy vessétek el mindet és álmodjatok valami egészen egyedit! Pest megye legszebb esküvőhelyszíneinek egyike, a Fenyőharaszt kastélyszálló készen áll, hogy valóra váltsa elképzeléseiteket. Kérjétek ajánlatunkat!